9. Másnap pedig, miközben ők az úton mentek, és a városhoz közeledtek, felment Péter a háznak felső részére imádkozni hat óra tájban.
10. Azonban megéhezett, és enni akart. Amíg pedig azok ételt készítettek, elragadtatás szállt reá,
11. és látta, hogy az ég megnyílt, és leszállt hozzá valami edény, mint egy nagy lepedő, négy sarkánál fogva felkötve és leeresztve a földre.
12. Mindenféle földi négylábú állat volt benne, vadak, csúszómászó állatok és égi madarak.
13. És szózat szólt hozzá: „Kelj fel Péter, öld és egyél!“
14. Péter pedig ezt mondta: „Semmiképpen sem, Uram, mert sohasem ettem semmi közönségest, vagy tisztátalant.“
15. Ismét szózat szólt hozzá, másodszor is: „Amiket az Isten megtisztított, te ne mondd tisztátalanoknak.“
16. Ez pedig három ízben történt, és ismét felvitetett az edény az égbe.
17. Amint pedig Péter magában tűnődött, hogy mi lehet az a látomás, amelyet látott, íme, azok a férfiak, akiket Kornéliusz küldött, kérdezősködtek Simon háza után, odaérkeztek a kapuhoz,
18. bekiáltottak, és megkérdezték, vajon Simon, akit Péternek neveznek, ott van-e szálláson?
19. És amíg Péter a látomás felől gondolkodott, ezt mondta neki a Lélek: „Íme három férfiú keres téged:
20. nosza kelj fel, eredj le, és minden kételkedés nélkül menj el velük, mert én küldtem őket.“