3. Látomásban világosan látta, a napnak kilencedik órája körül, hogy az Istennek angyala bement hozzá, és ezt mondta néki: „Kornéliusz!“
4. Ő pedig szemeit reá függesztette, és megrémülve mondta: „Mi az, Uram?“ Ő pedig ezt mondta neki: „Könyörgéseid és alamizsnáid felmentek Isten elé, és ő emlékszik rájuk.
5. Most azért küldj Joppéba embereket, és hivasd magadhoz Simont, akit Péternek neveznek.
6. Ő egy Simon nevű tímárnál van megszállva, akinek háza a tenger mellett van. Ő megmondja neked, mit kell cselekedned.“
7. Amint pedig elment az angyal, aki Kornéliusszal beszélt, szólított a szolgái közül kettőt, és egy kegyes vitézt azok közül, akik rendelkezésére álltak.
8. Elmondott nekik mindent, és elküldte őket Joppéba.
9. Másnap pedig, miközben ők az úton mentek, és a városhoz közeledtek, felment Péter a háznak felső részére imádkozni hat óra tájban.
10. Azonban megéhezett, és enni akart. Amíg pedig azok ételt készítettek, elragadtatás szállt reá,
11. és látta, hogy az ég megnyílt, és leszállt hozzá valami edény, mint egy nagy lepedő, négy sarkánál fogva felkötve és leeresztve a földre.
12. Mindenféle földi négylábú állat volt benne, vadak, csúszómászó állatok és égi madarak.