12. Hálát adok Jézus Krisztusnak, a mi Urunknak, hogy engem megerősített, hűnek tartott, és szolgálatra rendelt,
13. bár előbb istenkáromló, üldöző és erőszakos voltam, de könyörült rajtam, mert hitetlenségemben tudatlanul cselekedtem,
14. de túláradt rajtam a mi Urunknak kegyelme a Krisztus Jézusban való hittel és szeretettel.
15. Igaz beszéd ez, és elfogadásra méltó, hogy Krisztus Jézus azért jött a világra, hogy megtartsa a bűnösöket, akik között én vagyok az első.
16. De azért könyörült rajtam, hogy Jézus Krisztus elsősorban bennem mutassa meg vég nélküli türelmét, hogy példaképe legyek azoknak, akik majd hisznek benne, és örök életet nyernek.
17. Az örökkévaló királynak, a halhatatlan, láthatatlan, egyedül bölcs Istennek tisztesség és dicsőség örökkön-örökké! Ámen.
18. Arra intelek téged, fiam, Timóteus, hogy a rád vonatkozó korábbi prófétálás értelmében harcold meg a nemes harcot,
19. megtartva a hitet és a jó lelkiismeretet, amelyet némelyek elvetettek, és így a hit dolgában hajótörést szenvedtek.
20. Ezek közül való Hümenaiosz és Alexandrosz, akiket átadtam a sátánnak, hogy tanulják meg, hogy ne káromolják Istent.