1. Levetve azért minden gonoszságot, minden álnokságot, képmutatást, irigykedést és minden rágalmazást,
2. mint most született csecsemők, a hamisítatlan lelki tej után vágyakozzatok, hogy azon növekedjetek az üdvösségre.
3. Mivel megízleltétek, hogy jóságos az Úr.
4. Járuljatok Hozzá, mint élő, az emberektől ugyan megvetett, de Istentől választott, megbecsült kőhöz,
5. ti magatok is, mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá, szent papsággá, hogy lelki áldozatokkal áldozzatok, amelyek kedvesek Istennek a Jézus Krisztus által.
6. Ezért van az Írásban: „Íme, szegletkövet teszek le Sionban amely kiválasztott, megbecsült, és aki hisz benne nem szégyenül meg“.
7. Érték tehát ez számotokra, akik hisztek. A hitetleneknek pedig az a kő, amelyet az építők elvetettek, szegletkővé lett,
8. megütközés kövévé és botránkozás sziklájává. Ezek beleütköznek, mert nem hisznek az igének. Ők erre is rendeltettek.
9. Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok, hogy hirdessétek Annak hatalmas dolgait, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket.
10. Akik egykor nem az ő népe voltatok, most pedig Isten népe vagytok. Akik nem kegyelmezettek voltatok, most pedig kegyelmezettek vagytok.
11. Szeretteim, kérlek titeket, mint jövevényeket és idegeneket, tartózkodjatok a testi kívánságoktól, amelyek a lélek ellen harcolnak.
12. Tisztességesen viselkedjetek a pogányok között, hogy ha valamiben rágalmaznak titeket, mint gonosztevőket, a ti jó cselekedeteiteket látva, dicsőítsék Istent a meglátogatás napján.
13. Engedelmeskedjetek minden emberi rendnek az Úrért, akár királynak, mint feljebbvalónak,
14. akár helytartóknak, mint akiket ő küld a gonosztevők megbüntetésére, a jót cselekvők megdicsérésére.
15. Mert az az Isten akarata, hogy jót cselekedve elnémítsátok a balgatag emberek tudatlanságát,
16. mint szabadok, és nem úgy, mint akiknél a szabadság a gonoszság elpalástolása, hanem úgy, mint Isten szolgái.
17. Mindenkit tiszteljetek, az atyafiakat szeressétek, Istent féljétek, a királyt tiszteljétek.
18. A szolgák teljes félelemmel engedelmeskedjenek uraiknak, ne csak a jóknak és kíméleteseknek, hanem a szívteleneknek is.
19. Kegyelem az, ha valaki Istenről való meggyőződéséért méltatlanul szenvedve tűr sérelmeket.
20. Mert micsoda dicsőség az, ha a vétkeitek miatt kapott arcul verést tűritek el? De ha jót cselekedtek és tűritek érte a szenvedést, az kedves Isten előtt.
21. Mert arra hívattatok el, hiszen Krisztus is szenvedett értetek, nektek példát adva, hogy az ő nyomdokait kövessétek.
22. Ő bűnt nem cselekedett, szájában álnok szót nem találtak.
23. Amikor szidalmazták, a szidalmat nem viszonozta, amikor szenvedett nem fenyegetőzött, hanem rá bízta ezt arra, aki igazságosan ítél.
24. Bűneinket maga vitte fel testében a keresztfára, hogy meghaljunk a bűnnek, és az igazságnak éljünk. Az ő sebeivel gyógyultatok meg.
25. Mert olyanok voltatok, mint a tévelygő juhok, de most megtértetek lelketek Pásztorához és Gondviselőjéhez.