Ószövetség

Újszövetség

Zsidók 2:4-13 Revideált Új Fordítás Biblia (RÚF)

4. Isten pedig velük együtt tett bizonyságot jelekkel és csodákkal, sokféle erővel és a Szentlélek ajándékaival, amelyeket akarata szerint osztott szét.

5. Mert nem angyalok uralma alá rendelte az eljövendő világot, amelyről szólunk.

6. Sőt valahol valaki így tett bizonyságot:„Micsoda az ember, hogy gondolsz rá,vagy az embernek fia, hogy gondod van rá?

7. Rövid időre kisebbé tetted őt az angyaloknál,dicsőséggel és méltósággal koronáztad meg,

8. mindent lába alá vetettél.”Ha ugyanis mindent alávetett neki, akkor semmit sem hagyott, ami ne volna neki alávetve. Most ugyan még nem látjuk, hogy minden az uralma alatt áll,

9. azt azonban látjuk, hogy az a Jézus, aki rövid időre kisebbé lett az angyaloknál, a halál elszenvedése miatt dicsőséggel és méltósággal koronáztatott meg, hiszen ő Isten kegyelméből mindenkiért megízlelte a halált.

10. Mert az volt méltó Istenhez, akiért van a mindenség, és aki által van a mindenség, hogy őt, aki számtalan fiát vezeti dicsőségre, üdvösségük szerzőjét szenvedések által tegye tökéletessé.

11. Mert a megszentelő és a megszenteltek mind ugyanattól származnak, ezért nem szégyelli őket testvéreinek nevezni,

12. amikor így szól:„Hirdetem nevedet testvéreimnek,a gyülekezet körében dicsérlek téged.”

13. És ismét:„Én őbenne reménykedem”, majd újra:„Íme, itt vagyok, én és a gyermekek,akiket Isten adott nekem.”

Olvassa el a teljes fejezetet Zsidók 2