Ószövetség

Újszövetség

Márk 11:7-18 Revideált Új Fordítás Biblia (RÚF)

7. Elvitték tehát Jézushoz a szamárcsikót, ráterítették felsőruhájukat, ő pedig felült rá.

8. Sokan felsőruhájukat terítették az útra, mások a mezőn vágott lombos ágakat;

9. az előtte haladók és az őt követők pedig ezt kiáltották:Hozsánna!Áldott, aki jön az Úr nevében!

10. Áldott a mi atyánknak, Dávidnak eljövendő országa!Hozsánna a magasságban!

11. Jézus bement Jeruzsálemben a templomba; mikor pedig már mindent megnézett, és mivel már későre járt az idő, kiment Betániába a tizenkettővel.

12. Másnap pedig, amikor Betániából elindultak, megéhezett,

13. és messziről meglátva egy zöldellő fügefát, odament, hátha talál rajta valamit. De amikor odaért, semmit sem talált rajta, csak levelet, mert nem volt fügeérés ideje.

14. Megszólalt, és ezt mondta a fának: Senki ne egyen rólad gyümölcsöt soha többé! A tanítványai is hallották ezt.

15. Azután Jeruzsálembe értek. Bement a templomba, és kezdte kiűzni azokat, akik a templomban adtak és vettek, felborította a pénzváltók asztalait és a galambárusok székeit,

16. és nem engedte, hogy bármit is átvigyenek a templomon.

17. Azután így tanította őket: Nincs-e megírva: „Az én házam imádság háza lesz minden nép számára”? Ti pedig rablók barlangjává tettétek.

18. Meghallották ezt a főpapok és az írástudók, és keresték a módját, hogyan veszítsék el. Féltek ugyanis tőle, mert az egész sokaság álmélkodott a tanításán.

Olvassa el a teljes fejezetet Márk 11