Ószövetség

Újszövetség

Lukács 24:21-31 Revideált Új Fordítás Biblia (RÚF)

21. Pedig mi abban reménykedtünk, hogy ő fogja megváltani Izráelt. De ma már harmadik napja, hogy ezek történtek.

22. Ezenfelül néhány közülünk való asszony is megdöbbentett minket, akik kora hajnalban ott voltak a sírboltnál,

23. de nem találták ott a testét; eljöttek, és azt beszélték, hogy angyalok jelenését is látták, akik azt hirdették, hogy ő él.

24. El is mentek néhányan a velünk levők közül a sírhoz, és mindent úgy találtak, ahogyan az asszonyok beszélték; őt azonban nem látták.

25. Akkor ő így szólt hozzájuk: Ó, ti balgák! Milyen rest a szívetek, hogy mindazt elhiggyétek, amit megmondtak a próféták!

26. Hát nem ezt kellett-e elszenvednie a Krisztusnak, és így megdicsőülnie?

27. És Mózestől meg valamennyi prófétától kezdve elmagyarázta nekik mindazt, ami az Írásokban róla szólt.

28. Így értek el ahhoz a faluhoz, amelybe igyekeztek. Ő azonban úgy tett, mintha tovább akarna menni.

29. De azok unszolták és kérték: Maradj velünk, mert esteledik, a nap is lehanyatlott már! Bement hát, hogy velük maradjon.

30. És amikor asztalhoz telepedett velük, vette a kenyeret, megáldotta, megtörte és nekik adta.

31. Ekkor megnyílt a szemük, és felismerték, ő azonban eltűnt előlük.

Olvassa el a teljes fejezetet Lukács 24