Ószövetség

Újszövetség

Lukács 21:24-34 Revideált Új Fordítás Biblia (RÚF)

24. Kardélre hányják és fogságba viszik őket mindenféle nép közé, és pogányok tapossák Jeruzsálemet, amíg be nem telik a pogányok ideje.

25. És jelek lesznek a napban, a holdban és a csillagokban, a földön pedig a tenger zúgása és háborgása miatt kétségbeesnek a népek tanácstalanságukban.

26. Az emberek megdermednek a félelemtől és annak sejtésétől, ami az egész földre vár, mert az egek tartóoszlopai megrendülnek.

27. És akkor meglátják az Emberfiát eljönni a felhőben nagy hatalommal és dicsőséggel.

28. Amikor pedig ezek elkezdődnek, egyenesedjetek fel, és emeljétek fel a fejeteket, mert közeledik a megváltásotok.

29. Mondott nekik egy példázatot is: Nézzétek meg a fügefát és a fákat mind!

30. Amikor látjátok, hogy már kihajtottak, magatoktól is tudjátok, hogy már közel van a nyár.

31. Így ti is, amikor látjátok, hogy mindezek bekövetkeznek, tudjátok meg: közel van az Isten országa.

32. Bizony mondom nektek: nem múlik el ez a nemzedék addig, amíg mindez meg nem lesz.

33. Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el.

34. Vigyázzatok magatokra, nehogy szívetek elnehezedjék mámortól, részegségtől vagy a megélhetés gondjaitól, és hirtelen lepjen meg titeket az a nap,

Olvassa el a teljes fejezetet Lukács 21