Ószövetség

Újszövetség

Lukács 12:26-36 Revideált Új Fordítás Biblia (RÚF)

26. Ha tehát a legcsekélyebbre sem vagytok képesek, miért aggódtok a többi miatt?

27. Nézzétek a liliomokat, miként növekednek: nem fáradoznak, nem is fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözött úgy, mint ezek közül bármelyik.

28. Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, Isten így öltözteti, mennyivel inkább titeket, kicsinyhitűek!

29. Ti se kérdezzétek tehát, hogy mit egyetek, vagy mit igyatok, és ne nyugtalankodjatok!

30. Mert ilyesmikért a világ pogányai törik magukat, a ti Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van ezekre.

31. Inkább keressétek az ő országát, és ezek ráadásként megadatnak majd nektek.

32. Ne félj, te kicsiny nyáj, mert úgy tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja az országot!

33. Adjátok el vagyonotokat, és adjátok alamizsnául, szerezzetek magatoknak el nem avuló erszényeket, el nem fogyó kincset a mennyben, ahol a tolvaj nem férkőzhet hozzá, a moly sem emészti meg.

34. Mert ahol a ti kincsetek van, ott lesz a ti szívetek is.

35. Legyen derekatok felövezve, és lámpásotok meggyújtva.

36. Ti pedig legyetek hasonlók az olyan emberekhez, akik várják, mikor tér vissza uruk a menyegzőről, hogy amikor megérkezik és zörget, azonnal ajtót nyithassanak neki.

Olvassa el a teljes fejezetet Lukács 12