57. Amikor pedig eljött Erzsébet szülésének ideje, fiút szült.
58. Meghallották a szomszédai és a rokonai, hogy milyen nagy irgalmat tanúsított iránta az Úr, és vele együtt örültek.
59. A nyolcadik napon eljöttek körülmetélni a gyermeket, és apja nevéről Zakariásnak akarták nevezni.
60. Anyja azonban megszólalt, és ezt mondta: Nem, hanem János legyen a neve.
61. De ezt mondták neki: Senki sincs a rokonságodban, akit így hívnának.
62. Ekkor intettek az apjának, hogy milyen nevet akar neki adni.
63. Ő pedig egy írótáblát kért, és ezt írta rá: János a neve. Mindnyájan elcsodálkoztak.
64. És azonnal megnyílt Zakariás szája, megoldódott a nyelve, beszélni kezdett, és áldotta az Istent.
65. Valamennyi szomszédját félelem szállta meg, és Júdea egész hegyvidékén beszéltek minderről.