Ószövetség

Újszövetség

Lukács 1:12-22 Revideált Új Fordítás Biblia (RÚF)

12. Amikor Zakariás meglátta, megrettent, és félelem szállta meg.

13. De az angyal így szólt hozzá:Ne félj, Zakariás,meghallgatásra talált a te könyörgésed:feleséged, Erzsébet fiút szül neked,akit nevezz Jánosnak.

14. Örömöd lesz ő és vigasságod,és sokan örülnek majd az ő születésének,

15. mert nagy lesz ő az Úr előtt,bort és részegítő italt nem iszik,és már anyja méhétől fogva betelik Szentlélekkel,

16. Izráel fiai közül sokakat visszatérít majdaz Úrhoz, az ő Istenükhöz,

17. és őelőtte jár Illés lelkével és erejével,hogy az atyák szívét a gyermekekhez térítse,és az engedetleneket az igazak lelkületére,hogy felkészült népet állítson az Úr elé.

18. Zakariás így szólt az angyalhoz: Miből tudom meg ezt? Hiszen én már öreg vagyok, és a feleségem is igen idős.

19. Az angyal pedig így válaszolt: Én Gábriel vagyok, aki az Isten színe előtt állok. Elküldött engem, hogy beszéljek veled, és meghozzam neked ezt az örömhírt.

20. De íme, most megnémulsz, és nem tudsz megszólalni egészen addig, amíg ezek végbe nem mennek, mert nem hittél szavaimnak, amelyek be fognak teljesedni a maguk idejében.

21. A nép várta Zakariást, és csodálkozott, hogy olyan sokáig marad a templomban.

22. Amikor mégis kijött, nem tudott hozzájuk szólni, és megértették, hogy látomást látott a templomban. Ő pedig csak integetett nekik, de néma maradt.

Olvassa el a teljes fejezetet Lukács 1