1. Ezután láttam, hogy négy angyal állt a föld négy sarkán, és féken tartották a föld négy szelét, hogy ne fújjon szél a földre, se a tengerre, se a fákra.
2. Láttam, hogy egy másik angyal is feljön napkelet felől, akinél az élő Isten pecsétje volt, és hatalmas hangon odakiáltott a négy angyalnak, akiknek megadatott, hogy ártsanak a földnek és a tengernek,
3. és így szólt: Ne ártsatok a földnek, se a tengernek, se a fáknak addig, amíg homlokukon pecséttel meg nem jelöljük a mi Istenünk szolgáit.
4. És hallottam a pecséttel megjelöltek számát: száznegyvennégyezren voltak pecséttel megjelölve Izráel fiainak minden törzséből:
5. Júda törzséből tizenkétezren voltak pecséttel megjelölve, Rúben törzséből tizenkétezren, Gád törzséből tizenkétezren,
6. Ásér törzséből tizenkétezren, Naftáli törzséből tizenkétezren, Manassé törzséből tizenkétezren,
7. Simeon törzséből tizenkétezren, Lévi törzséből tizenkétezren, Issakár törzséből tizenkétezren,
8. Zebulon törzséből tizenkétezren, József törzséből tizenkétezren, Benjámin törzséből tizenkétezren voltak pecséttel megjelölve.
9. Ezek után láttam: íme, nagy sokaság volt ott, minden nemzetből és törzsből, népből és nyelvből, amelyet megszámlálni senki sem tudott; a trón előtt és a Bárány előtt álltak fehér ruhába öltözve, kezükben pedig pálmaágak,
10. és hatalmas hangon kiáltották:Az üdvösség a mi Istenünké, aki a trónon ül, és a Bárányé!
11. Az angyalok mind ott álltak a trón, a vének és a négy élőlény körül, arcra borultak a trón előtt, és imádták Istent
12. ekképpen:Ámen! Az áldás, a dicsőség és a bölcsesség,a hálaadás és a tisztesség,a hatalom és az erőa mi Istenünké örökkön-örökké! Ámen!
13. Ekkor megszólalt az egyik vén, és megkérdezte tőlem: Kik ezek a fehér ruhába öltözöttek, és honnan jöttek?
14. Ezt mondtam neki: Uram, te tudod. Ő így válaszolt: Ezek azok, akik a nagy nyomorúságból jöttek, és megmosták ruhájukat, és megfehérítették a Bárány vérében.
15. Ezért vannak az Isten trónja előtt, és szolgálnak neki éjjel és nappal az ő templomában, és a trónon ülő velük lakik.
16. Nem éheznek és nem szomjaznak többé, sem a nap heve, sem más hőség nem bántja őket,
17. mert a Bárány, aki középen a trónnál van, legelteti őket, elvezeti őket az élet vizének forrásaihoz, és Isten letöröl szemükről minden könnyet.