3. Neki ajtót nyit az őr, és a juhok hallgatnak a hangjára, a maga juhait pedig nevükön szólítja és kivezeti.
4. Amikor a maga juhait mind kivezeti, előttük jár, és a juhok követik, mert ismerik a hangját.
5. Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak tőle, mert az idegenek hangját nem ismerik.
6. Ezt a példázatot mondta nekik Jézus, de ők nem értették, mit jelent, amit mondott nekik.
7. Jézus tehát így szólt hozzájuk: Bizony, bizony, mondom nektek: én vagyok a juhok ajtaja.
8. Aki énelőttem jött, mind tolvaj és rabló, de a juhok nem is hallgattak rájuk.
9. Én vagyok az ajtó: ha valaki rajtam át megy be, az megtartatik, bejár és kijár, és legelőre talál.
10. A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson; én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek.
11. Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért.
12. Aki béres és nem pásztor, akinek a juhok nem tulajdonai, az látva, hogy jön a farkas, elhagyja a juhokat, és elfut, a farkas pedig elragadja és szétkergeti őket.
13. A béres azért fut el, mert csak béres, és nem törődik a juhokkal.
14. Én vagyok a jó pásztor, én ismerem az enyéimet, és az enyéim ismernek engem,