9. Ezzel áldjuk az Urat és Atyát, és ezzel átkozzuk az Isten hasonlatosságára teremtett embereket:
10. ugyanabból a szájból jön ki az áldás és az átok. Testvéreim, nem kellene ennek így lennie.
11. Vajon a forrás ugyanabból a nyílásból árasztja-e az édes és a keserű vizet?
12. Avagy teremhet-e, testvéreim, a füge olajbogyót, és a szőlő fügét? Sós forrás sem adhat édes vizet.
13. Kicsoda bölcs és értelmes közöttetek? Mutassa meg a magatartásával, hogy mindent bölcs szelídséggel tesz!
14. Ha pedig keserű irigység és viszálykodás van a szívetekben, ne vétkezzetek az igazság ellen azzal, hogy bölcsességetekkel kérkedtek.
15. Ez a bölcsesség nem felülről jön, hanem földi, testi és ördögi.
16. Mert ahol irigység van és viszálykodás, ott zűrzavar van és mindenféle gonosz tett.
17. A felülről való bölcsesség először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedékeny, irgalommal és jó gyümölcsökkel teljes, nem részrehajló és nem képmutató.
18. Akik békességet teremtenek, békességben vetnek, hogy az igazság gyümölcsét arassák.