1. Azt mondom pedig, hogy ameddig az örökös kiskorú, addig semmiben sem különbözik a szolgától, jóllehet ura mindennek,
2. hanem gyámok és gondozók felügyelete alatt áll az apa által megszabott ideig.
3. Így mi is, amikor kiskorúak voltunk, a világ elemei alá voltunk vetve szolgaságra.
4. De amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született a törvénynek alávetve,
5. hogy a törvény alatt levőket megváltsa, hogy Isten fiaivá legyünk.
6. Mivel pedig fiak vagytok, Isten elküldte Fiának Lelkét a mi szívünkbe, aki ezt kiáltja: „Abbá, Atyám!”
7. Úgyhogy már nem vagy szolga, hanem fiú, ha pedig fiú, akkor Isten akaratából örökös is.
8. Amikor pedig még nem ismertétek Istent, olyan isteneknek szolgáltatok, amelyek valójában nem azok.
9. Most azonban, miután megismertétek Istent, vagy még inkább: Isten ismert meg titeket, hogyan lehetséges az, hogy ismét visszatértek az erőtlen és szegény elemekhez, akiknek ismét szolgálni akartok?
10. Aggódva figyeltek a napokra, a hónapokra, az évszakokra és az esztendőkre.
11. Attól félek, hogy talán hiába fáradoztam értetek.
12. Testvéreim, kérlek titeket: legyetek olyanok, mint én, mert én is olyan vagyok, mint ti. Semmivel sem bántottatok meg.
13. Hiszen tudjátok, hogy az első alkalommal testi erőtlenségemben hirdettem nektek az evangéliumot,