29. Tudom, hogy távozásom után ragadozó farkasok jönnek közétek, akik nem kímélik a nyájat,
30. sőt közületek is támadnak majd férfiak, akik hazugságokat beszélnek, hogy magukhoz vonzzák a tanítványokat.
31. Vigyázzatok azért, és emlékezzetek arra, hogy három évig éjjel és nappal szüntelenül könnyek között intettelek mindnyájatokat.
32. Most pedig Istenre bízlak titeket és kegyelme igéjére, akinek van hatalma arra, hogy építsen és örökséget adjon a szentek közösségében.
33. Senkinek ezüstjét, aranyát vagy ruháját nem kívántam,
34. sőt ti jól tudjátok, hogy a magam szükségleteiről meg a velem levőkéről ezek a kezek gondoskodtak.
35. Mindezekben megmutattam nektek, hogy milyen kemény munkával kell az erőtlenekről gondoskodni, megemlékezve az Úr Jézus szavairól. Mert ő mondta: „Nagyobb boldogság adni, mint kapni.”
36. Miután ezeket elmondta, mindnyájukkal együtt térdre borulva imádkozott.
37. Valamennyien nagy sírásra fakadtak, Pál nyakába borultak, és csókolgatták őt.
38. Különösen azon a szaván szomorodtak el, hogy többé nem fogják őt viszontlátni. Azután kikísérték a hajóhoz.