20. A nap elsötétül,és a hold vérvörös lesz,mielőtt eljön az Úr nagy és fenséges napja.
21. De megmenekül mindenki,aki segítségül hívja az Úr nevét.”
22. Izráelita férfiak, halljátok meg ezeket az igéket! A názáreti Jézust, azt a férfiút, akit az Isten igazolt előttetek erőkkel, csodákkal és jelekkel, amelyeket általa tett az Isten közöttetek, ahogyan magatok is tudjátok,
23. azt, aki az Isten elhatározott döntése és terve szerint adatott oda, ti a bűnösök keze által keresztre szögeztétek és megöltétek.
24. De őt Isten feltámasztotta, feloldva a halál fájdalmait, mivel lehetetlen volt, hogy a halál fogva tartsa őt.
25. Mert ezt mondja róla Dávid:„Az Úrra tekintek szüntelen,mert jobbom felől van,hogy meg ne tántorodjam.
26. Ezért örül a szívem,és ujjong a nyelvem,és még testem is reménységben fog nyugodni,
27. mert nem hagyod lelkemet a holtak hazájában,nem engeded, hogy Szented elmúlást lásson.
28. Megismerteted velem az élet útjait,betöltesz engem örvendezéssela te orcád előtt.”
29. Testvéreim, férfiak! Hadd szóljak nektek nyíltan ősatyánkról, Dávidról: meghalt, eltemették, és sírja is nálunk van mind a mai napig.
30. De próféta volt, és tudta, hogy Isten esküvel fogadta neki, hogy véréből valót ültet a trónjára,
31. ezért előretekintve, a Krisztus feltámadásáról mondta azt, hogy nem marad a holtak hazájában, és teste sem lát elmúlást.
32. Ezt a Jézust támasztotta fel az Isten, aminek mi valamennyien tanúi vagyunk.