14. Péter azonban így szólt: Semmiképpen sem, Uram, mert soha nem ettem semmi szentségtelent vagy tisztátalant.
15. De másodszor is szólt hozzá a hang: Amit Isten megtisztított, azt te ne mondd tisztátalannak!
16. Ez pedig három ízben is így történt, és azután az egész azonnal felemelkedett az égbe.
17. Amint pedig Péter azon tűnődött magában, hogy mi lehet az a látomás, amelyet látott, íme, azok a férfiak, akiket Kornéliusz küldött, Simon háza után kérdezősködve megálltak a kapu előtt,
18. és bekiáltva megkérdezték, hogy ott van-e szálláson Simon, akit Péternek is hívnak.
19. Amíg Péter a látomásról elmélkedett, ezt mondta neki a Lélek: Íme, három férfi keres téged:
20. kelj fel hát, menj le, és eredj el velük! Semmit ne tétovázz, mert én küldtem őket!
21. Péter tehát lement a férfiakhoz, és így szólt hozzájuk: Íme, én vagyok az, akit kerestek. Milyen ügyben jártok itt?
22. Azok így feleltek: Kornéliusz százados, ez az igaz és istenfélő ember, aki mellett bizonyságot tesz az egész zsidó nép, egy szent angyaltól azt a kijelentést kapta, hogy hívasson téged a házába, és hallgassa meg, amit te mondasz.
23. Ekkor Péter behívta, és vendégül látta őket.Másnap aztán velük együtt útra kelt, és a joppéi testvérek közül is vele tartottak néhányan.
24. A következő napon megérkeztek Cézáreába, Kornéliusz pedig összegyűjtötte rokonait és legjobb barátait, és úgy várta őket.
25. Amint Péter be akart lépni, Kornéliusz eléje ment, és a lábához borulva hódolt előtte.