1. Én, a presbiter, a szeretett Gájusznak, akit igazán szeretek.
2. Szeretett testvérem, kívánom, hogy mindenben olyan jó dolgod legyen, és olyan egészséges légy, amilyen jó dolga van a lelkednek.
3. Nagyon örültem, amikor testvérek jöttek, és bizonyságot tettek a te igazságodról, minthogy te igazságban jársz.
4. Nincs nagyobb örömöm annál, mint amikor hallom, hogy az én gyermekeim az igazságban járnak.
5. Szeretett testvérem, hűségesen jársz el mindabban, amit a testvérekért teszel, még az idegenekért is,
6. akik bizonyságot is tettek szeretetedről a gyülekezet előtt. Jól teszed, ha ezeket Istenhez méltóan engeded útnak,
7. mert az ő nevéért indultak el, és semmit sem fogadtak el a pogányoktól.
8. Nekünk tehát fel kell karolnunk az ilyeneket, hogy munkatársaikká legyünk az igazságban.