18. Sőt akkor azok is elvesztek, akik Krisztusban hunytak el.
19. Ha csak ebben az életben reménykedünk Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk.
20. Ámde Krisztus feltámadt a halottak közül, mint az elhunytak zsengéje.
21. Mivel ember által van a halál, ember által van a halottak feltámadása is.
22. Mert ahogyan Ádámban mindnyájan meghalnak, úgy Krisztusban is mindnyájan életre kelnek.
23. Mindenki a maga rendje szerint: első zsengeként támadt fel Krisztus, azután az ő eljövetelekor következnek azok, akik a Krisztuséi.
24. Azután jön a vég, amikor átadja az uralmat az Istennek és Atyának, amikor eltöröl minden fejedelemséget, minden hatalmat és erőt.
25. Mert addig kell uralkodnia, míg lába alá nem veti valamennyi ellenségét.
26. Mint utolsó ellenség töröltetik el a halál.
27. Mert Isten mindent az ő lába alá vetett. Amikor pedig azt mondja, hogy mindent az ő lába alá vetett, nyilvánvaló, hogy annak kivételével, aki neki alávetett mindent.
28. Amikor pedig majd alávettetett neki minden, akkor maga a Fiú is aláveti magát annak, aki alávetett neki mindent, hogy Isten legyen minden mindenekben.
29. Különben mi értelme van annak, hogy a halottakért megkeresztelkednek? Ha a halottak egyáltalán nem támadnak fel, miért keresztelkednek meg értük?
30. Miért vállalunk veszedelmet mi is minden pillanatban?