7. Vége van az ellenségnek!Feldúltad városaikat,hogy örökké romokban heverjenek,még emlékük is kiveszett.
8. De az Úr örökké trónján ül,fölállította bírói székét.
9. Igazságosan bíráskodik a világ fölött,részrehajlás nélkül ítéli a nemzeteket.
10. Az elnyomottak menedéke az Úr,menedék a nyomorúság idején.
11. Benned bíznak, akik ismerik nevedet,nem hagyod el, Uram, azokat,akik hozzád folyamodnak.
12. Zengjetek az Úrnak, aki a Sionon lakik,mondjátok el a népeknek felséges tetteit!
13. Mert számon kéri a vérontást, emlékezik rá,nem feledkezik meg az elesettek jajkiáltásáról.
14. Légy kegyelmes, Uram, lásd meg,milyen elesett vagyok gyűlölőim miatt!Te emelhetsz föl a halál kapujából,
15. hogy elbeszélhessem sok dicső tettedetSion leányának kapuiban,és vigadhassak, mert megszabadítottál!
16. Maguk ásta gödörbe zuhantak a népek,rejtett hálójuk fogta meg lábukat.
17. Megismertette magát az Úr,igazságot szolgáltatott.A bűnöst saját kezének műveejti csapdába. (Közjáték. Szela.)
18. A holtak hazájába kerülnek a bűnösök,minden olyan nép, amely elfelejti Istent.
19. Nem marad örökre elfelejtve a szegény,nem vész el végleg az elesettek reménye.
20. Ne engedd, Uram,hogy erőszakoskodjanak az emberek!Álljanak eléd ítéletre a népek!
21. Vigyél véghez, Uram, félelmetes tetteket közöttük,hadd tudják meg a népek,hogy ők csak emberek! (Szela.)