1. A karmesternek, Jedútúnnak: Ászáf zsoltára.
2. Hangosan kiáltok Istenhez,Istenhez kiáltok, hogy figyeljen rám.
3. Nyomorúságom idejénaz Úrhoz folyamodom,kezem éjjel is kitárom feléje lankadatlanul,de lelkem nem tud megvigasztalódni.
4. Istenre gondolok, és csak sóhajtozom,róla elmélkedem, és elcsügged a lelkem. (Szela.)
5. Szemeimet nyitva tartod,szótlanul hánykolódom.
6. Gondolkozom a régi napokon,a hajdani esztendőkön.
7. Eszembe jutnak énekeim éjjelente,szívemben elmélkedem,és ezt kutatja lelkem:
8. Vajon végleg eltaszít az Úr,és kegyelmére többé nem számíthatok?
9. Végképp elfogyott szeretete,érvénytelen lett ígéretenemzedékről nemzedékre?
10. Elfelejtette kegyelmét az Isten,vagy elnyomta irgalmát a harag? (Szela.)