5. Nincs részük az emberek gyötrelmében,nem érik őket csapások,mint más embereket.
6. Ezért a kevélység nyakláncát hordják,és az erőszak köpenyébe burkolóznak.
7. Jómódjukban kérkedve néznek szét,szívükben öntelt gondolatok járnak.
8. Gúnyolódnak, gonoszul beszélnek,elnyomással fenyegetőznek dölyfösen.
9. Az ég ellen is feltátják szájukat,nyelvükkel megszólják a földet.
10. Ezért fordul feléjük a nép,és mohón isszák szavaikat, mint a vizet.
11. Ezt mondják:Honnan tudná ezt az Isten?Lehet-e tudomása erről a Felségesnek?
12. Íme, ilyenek a bűnösök!Háborítatlanul gyarapítjákvagyonukat szüntelen.
13. De én hiába tartottam tisztán a szívemet,hiába mostam kezemet ártatlanságomban,
14. mert csapások értek mindennap,fenyítések minden reggel.
15. Már arra gondoltam,hogy én is úgy beszélek, mint ők,de akkor megtagadtam volnafiaid nemzetségét.
16. Elgondolkoztam rajta,meg akartam érteni,de túl nehéznek tűnt nekem.
17. Végül elmentem Isten szentélyébe,és megértettem, hogy milyen végük lesz.
18. Bizony, sikamlós talajra állítottadés pusztulásba döntöd őket!
19. Hogy fognak elpusztulniegy pillanat alatt!Végük lesz, semmivé lesznek rémületükben.
20. Mint ébredés után az álomkép,úgy tűnik el képük,ha fölserkensz, Uram!
21. Ha keseregne a szívem,és sajogna a bensőm,
22. akkor olyan ostoba és tudatlan volnékveled szemben, mint az állat.
23. De én mindig veled leszek,mert te fogod jobb kezemet.