8. Szájuk tajtékzik,ajkuk között mintha kardok volnának.Azt gondolják, nem hallja őket senki.
9. De te, Uram, nevetsz rajtuk,csúffá teszed e népeket.
10. Te vagy az én erőm,rád figyelek, Isten az én erős váram.
11. Szeretetével jön felém Istenem.Még megengedi Isten,hogy lássam ellenségeim vesztét.
12. Ne öld meg őket,hogy népem ne felejtsen!Tedd őket bujdosókká hatalmaddal,taszítsd el őket, Uram, mi pajzsunk!
13. Ejtse őket csapdába gőgjük,vétkes szájuk és ajkuk beszéde,hiszen csupa átok és hazugság,amit beszélnek!
14. Végezz velük haragodban!Végezz velük, hogy ne legyenek!Hadd tudják meg az egész földön,hogy Isten uralkodik Jákóbon! (Szela.)
15. Esténként visszatérnek,morognak, mint a kutyák,csatangolnak a városban.