1. A karmesternek: A „Ne veszíts el” kezdetű ének dallamára. Dávid bizonyságtétele abból az időből, amikor Saul elől a barlangba menekült.
2. Könyörülj, Istenem, könyörülj rajtam,mert nálad keres oltalmat a lelkem!Szárnyaid árnyékában keresek oltalmat,míg elvonul a veszedelem.
3. A felséges Istenhez kiáltok,Istenhez, aki mellém áll.
4. Segítséget küld nekem a mennyből,csúffá teszi üldözőimet. (Szela.)Isten elküldi szeretetét és hűségét.
5. Oroszlánok között fekszem,amelyek felfalják az embereket.Foguk lándzsa és nyíl,nyelvük éles kard.
6. Magasztaljanak téged a mennyben, Istenem,dicsőítsenek az egész földön!
7. Hálót vetettek lábaim elé,megalázták lelkemet.Vermet ástak nekem,de maguk estek bele. (Szela.)
8. Kész a szívem, Istenem,kész a szívem arra,hogy énekeljek és zengedezzek!
9. Ébredj, lelkem,ébredj, lant és hárfa,hadd ébresszem a hajnalt!
10. Magasztallak, Uram, a népek közt,zsoltárt zengek rólad a nemzetek közt,
11. mert szereteted az égig ér,hűséged a magas fellegekig.
12. Magasztaljanak téged a mennyben,Istenem, dicsőítsenek az egész földön!