fejezetek

  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
  51. 51
  52. 52
  53. 53
  54. 54
  55. 55
  56. 56
  57. 57
  58. 58
  59. 59
  60. 60
  61. 61
  62. 62
  63. 63
  64. 64
  65. 65
  66. 66
  67. 67
  68. 68
  69. 69
  70. 70
  71. 71
  72. 72
  73. 73
  74. 74
  75. 75
  76. 76
  77. 77
  78. 78
  79. 79
  80. 80
  81. 81
  82. 82
  83. 83
  84. 84
  85. 85
  86. 86
  87. 87
  88. 88
  89. 89
  90. 90
  91. 91
  92. 92
  93. 93
  94. 94
  95. 95
  96. 96
  97. 97
  98. 98
  99. 99
  100. 100
  101. 101
  102. 102
  103. 103
  104. 104
  105. 105
  106. 106
  107. 107
  108. 108
  109. 109
  110. 110
  111. 111
  112. 112
  113. 113
  114. 114
  115. 115
  116. 116
  117. 117
  118. 118
  119. 119
  120. 120
  121. 121
  122. 122
  123. 123
  124. 124
  125. 125
  126. 126
  127. 127
  128. 128
  129. 129
  130. 130
  131. 131
  132. 132
  133. 133
  134. 134
  135. 135
  136. 136
  137. 137
  138. 138
  139. 139
  140. 140
  141. 141
  142. 142
  143. 143
  144. 144
  145. 145
  146. 146
  147. 147
  148. 148
  149. 149
  150. 150

Ószövetség

Újszövetség

Zsoltárok 44 Revideált Új Fordítás Biblia (RÚF)

A megalázott nép könyörgése

1. A karmesternek: Kórah fiainak tanítókölteménye.

2. Isten, saját fülünkkel hallottuk,elbeszélték nekünk apáink,mit vittél véghez napjaikban,a régi időkben.

3. Kezeddel népeket űztél el,őket pedig a helyükre plántáltad.Nemzeteket zúztál össze,őket pedig a helyükre küldted.

4. Mert nem a maguk fegyverévelvették birtokba az országot,és nem a saját karjuksegítette meg őket,hanem a te jobbod és a te karod,a te orcád világossága,mert kedvelted őket.

5. Te vagy királyom, ó, Isten!Parancsodra megszabadul Jákób.

6. Általad verjük le ellenségeinket,neved segítségéveltiporjuk el támadóinkat.

7. Mert én nem az íjamban bízom,nem a fegyverem segít meg engem.

8. Te segítesz meg ellenségeinkkel szemben,gyűlölőinket te szégyeníted meg.

9. Istent dicsérjük mindennap,neved magasztaljuk örökké. (Szela.)

10. Mégis elvetettél, megszégyenítettél minket,nem vonultál ki seregeinkkel.

11. Megfutamítottál az ellenség előtt,gyűlölőink kifosztottak bennünket.

12. Odadobtál minket, mint vágójuhokat,és szétszórtál a népek közé.

13. Potom áron adtad el népedet,nem szabtál magas vételárat érte.

14. Gyalázatossá tettél szomszédaink előtt,gúnyol és csúfol környezetünk.

15. Szóbeszéd tárgyává tettél a népek között,fejüket csóválják miattunk a nemzetek.

16. Mindennap szidalmaznak engem,szégyen borítja arcomat

17. a gyalázók és a káromlók szava miatt,az ellenség és a bosszúálló miatt.

18. Bár mindez ránk szakadt,nem feledtünk el téged,nem szegtük meg szövetségedet.

19. Szívünk nem szakadt el tőled,lépteink sem tértek le ösvényedről.

20. Pedig a sakálok tanyájára űztél minket,és a halál árnyékát borítottad ránk.

21. Ha elfeledtük volna Istenünk nevét,és idegen istenhezemeltük volna fel kezünket,

22. nem vette volna-e észre Isten?Hiszen ő ismeri a szívnek titkait.

23. Miattad gyilkolnak minket naponta,vágójuhoknak tekintenek.

24. Serkenj fel! Miért alszol, Uram?Ébredj föl, ne taszíts el végképp!

25. Miért rejted el orcádat,miért felejted elnyomorúságunkat és ínségünket?

26. Lelkünk a porba hanyatlott,testünk a földhöz tapadt.

27. Siess segítségünkre!Válts meg minket irgalmadból!