Ószövetség

Újszövetség

Zsoltárok 22:1-13 Revideált Új Fordítás Biblia (RÚF)

1. A karmesternek: „A hajnali szarvas” kezdetű ének dallamára. Dávid zsoltára.

2. Én Istenem, én Istenem,miért hagytál el engem?Távol van tőlem a segítség,pedig jajgatva kiáltok!

3. Istenem! Hívlak nappal,de nem válaszolsz,éjszaka is, de nem tudok elcsendesedni.

4. Pedig te szent vagy, trónodon ülsz,rólad szólnak Izráel dicséretei.

5. Benned bíztak őseink,bíztak, és megmentetted őket.

6. Hozzád kiáltottak segítségért, és megmenekültek,benned bíztak, és nem szégyenültek meg.

7. De én féreg vagyok, nem ember,gyaláznak az emberek, és megvet a nép.

8. Gúnyolódnak rajtam mind, akik látnak,ajkukat biggyesztik, fejüket csóválják:

9. Az Úrra bízta magát,mentse hát meg őt,szabadítsa meg, hiszen kedvelte!

10. Te hoztál ki engem anyám méhéből,biztonságba helyeztél anyám emlőin.

11. Már anyám ölében isrád voltam utalva,anyám méhében iste voltál Istenem.

12. Ne légy tőlem távol,mert közel van a baj,és nincs, aki segítsen!

13. Hatalmas bikák vettek körül,bekerítettek a básáni bivalyok.

Olvassa el a teljes fejezetet Zsoltárok 22