1. Fiam, őrizd meg szavaimat,és zárd magadba parancsaimat!
2. Tartsd meg parancsaimat, hogy élj,tanításomat őrizd, mint a szemed fényét!
3. Kösd ujjaidra, írd föl szíved táblájára!
4. Mondd a bölcsességnek, hogy a nővéred,és az értelmet nevezd jó ismerősödnek,
5. hogy megőrizzen a más feleségétőlés a hízelgő szavú idegen nőtől.
6. Mert házamnak az ablakán,a rácson át kinéztem,
7. és láttam a tapasztalatlanok között,észrevettem a fiúk között egy esztelen ifjút.
8. Az utcán járkált, egy utcasarkon,és megindult a ház felé,
9. esti alkonyatkor,a sötét éjszaka közepén.
10. Egyszer csak egy asszony termett előtte,parázna nőnek öltözve, csalfa szívvel.