18. Bilgáéban Sammúa, Semajáéban Jónátán,
19. Jójáríbéban Mattenaj, Jedajáéban Uzzí,
20. Szallajéban Kallaj, Ámókéban Éber,
21. Hilkijjáéban Hasabjá, Jedajáéban pedig Netanél.
22. A léviták között – de a papok között is – Eljásíb, Jójádá, Jóhánán és Jaddúa idejében jegyezték föl a családfőket a perzsa Dárius uralkodásáig.
23. Lévi leszármazottainak a családfőit egy krónikában jegyezték föl egészen Jóhánánnak, Eljásíb fiának az idejéig.
24. A léviták főemberei ezek voltak: Hasabjá, Sérébjá és Jésúa, Kadmíél fia; hozzátartozóik pedig velük szemben állva énekelték a dicsérő és magasztaló énekeket, ahogyan Dávid, az Isten embere elrendelte, egyik kórus szemben a másikkal.
25. Mattanjá, Bakbukjá és Óbadjá, Mesullám, Talmón és Akkúb kapuőrök voltak, akik a kapuknál levő raktárakra vigyáztak.
26. Ezek Jójákímnak, Jésúa fiának, Jócádák unokájának az idejében és Nehémiás helytartónak meg Ezsdrás papnak, az írástudónak az idejében éltek.
27. Jeruzsálem falainak a felavatásakor mindenütt fölkeresték a lévitákat, és elvitték őket Jeruzsálembe, hogy tartsák meg az avatási ünnepséget, és örvendezzenek hálaadással, énekléssel, cintányérokkal, lantokkal és citerákkal.
28. Össze is gyűltek az énekesek Jeruzsálem egész környékéről, a netófáiak falvaiból,
29. Bét-Gilgálból, Geba és Azmávet vidékéről, mert az énekesek Jeruzsálem körül építettek maguknak falvakat.
30. És miután a papok meg a léviták megtisztították magukat, megtisztították a népet, a kapukat és a falakat is.
31. Azután felküldtem Júda vezető embereit a fal tetejére, és felállítottam két nagy, hálaadó énekkart és menetet. Az egyik jobb felé indult a várfalon a Szemét-kapu felé.
32. Utána Hósajá ment és Júda vezető embereinek a fele,