1. Jön már a hegyekenaz örömhírhozó,aki békességet hirdet!Ünnepeld, Júda, ünnepeidet,teljesítsd fogadalmaidat,mert nem gázol át rajtadtöbbé a pusztító,teljesen megsemmisült!
2. Ostromló vonul ellened, Ninive!Őrizd az erődöt, figyeld az utat,öltözz fegyverbe,szedd össze minden erődet!
3. Visszaadja az Úr Jákób méltóságát,Izráel méltóságát,bár rablók rabolták ki őket,levagdalták ágaikat.
4. A vitézek pajzsa vörös,a katonák ruhája bíborszínű.Harci kocsijaik acélosan csillognak,amikor harcra készülnek,és fenyegetve rázzák a lándzsát.
5. Harci kocsik robognak az utcákon,fel-alá száguldoznak a tereken,ragyognak, mint a fáklyák,cikáznak, mint a villámok.
6. Felriadnak a parancsnokok,hanyatt-homlok rohannak,sietnek a várfalakra,de már áll az ostrom.
7. A folyam felőli kapuk föltárultak,a palota rémületbe esik.
8. A királynőt fogolyként hurcolják el,szolgálólányai keseregnek,mint a nyögő galambok,és mellüket verik.
9. Olyan lett Ninive, mint egy víztároló,amelynek elfolyt a vize.Álljatok meg, álljatok meg! – kiáltják,de senki sem fordul vissza.
10. Raboljatok ezüstöt,raboljatok aranyat!Határtalan sok a kincs,tömegével van mindenféle drága holmi!
11. Dúlás, pusztulás, felfordulás!Megdermed a szív,reszketnek a térdek,meggörnyed minden derék,minden arc elsápad.
12. Hová lett az oroszlánok tanyája,az oroszlánkölykök barlangja,ahová hazajárt nőstényéhez a hím oroszlán,ahol a kölykeivel lakott,és senki sem merte fölriasztani?!
13. Az oroszlán bőven szerzettzsákmányt kölykeinek,és öldökölt nőstényeinek,megtöltötte barlangjait zsákmánnyal,tanyáit pedig prédával.
14. De én most rád támadok– így szól a Seregek Ura –,és porrá égetem harci kocsijaidat!Oroszlánkölykeidetfegyver emészti meg,véget vetek zsákmányszerzésednek a földön,és nem hallatszik többéköveteid szava.