1. Ez az Úr igéje, amely a móreseti Mikeáshoz szólt Jótámnak, Áháznak és Ezékiásnak, Júda királyainak idejében. Ezt látta Samáriáról és Jeruzsálemről.
2. Halljátok meg mind, ti, népek,figyeljen a föld, és aki rajta él!Mert az én Uram, az Úrtanúskodik ellenetek,igen, az Úr az ő szent templomából.
3. Az Úr eljön szent helyéről,leszáll, és a föld magaslatain lépked.
4. Megolvadnak alatta a hegyek,és a völgyek meghasadoznak,mint a viasz a tűztől,vagy mint a lejtő a lezúduló víztől.
5. Jákób bűne miatt történik mindez,és Izráel házának vétkei miatt.Honnan ered Jákób bűne?Nem Samáriából?Honnan ered Júda vétke?Nem Jeruzsálemből?
6. Samáriát romhalmazzá teszem,mezővé és szőlőskertté,lezúdítom köveit a völgybe,láthatóvá teszem az alapjait.
7. Bálványszobrai mind összetörnek,és minden szerzeménye a tűz martaléka lesz.Összes bálványát megsemmisítem:paráznák bérébőlgyűjtötte azokat,paráznák bérévé lesznek hát ismét.
8. Emiatt gyászolok és jajgatok,mezítláb és ruhátlanul járok.Üvöltök gyászomban, mint a sakálok,és jajgatok, mint a struccok.
9. Mert halálos a csapás, amely Júdát érte,egészen népem kapujáig,Jeruzsálemig eljutott.
10. Ne mondjátok el Gátban,ne is sírjatok!A Bét-Afrában lakókporban hemperegjenek!
11. Vonulj el, Sáfír lakossága,szégyenkezve, mezítelenül!Nem mer kijönni a lakosság Caanánból,Bét-Écel gyásza miattnem lehet ott megmaradni.
12. Hogy várja a jó hírtMárót lakossága!Milyen veszedelem jött az ÚrtólJeruzsálem kapujára!
13. Fogd be a lovakat harci kocsid elé,Lákís lakossága!Itt kezdődött el a vétkeSion leányának,bizony, benned találhatókIzráel bűnei!