12. A nyugati határ a Nagy-tenger partvidéke. Ez Júda fiainak a határa körös-körül nemzetségenként.
13. Kálébnak, Jefunne fiának is Júda fiai között adtak birtokrészt, ahogyan az Úr megparancsolta Józsuénak: Kirjat-Arbát, Anák apjának városát, azaz Hebrónt.
14. Káléb kiűzte onnan Anák három fiát: Sésajt, Ahímant és Talmajt, Anák leszármazottait.
15. Innen felvonult Debír lakói ellen. Debír neve azelőtt Kirjat-Széfer volt.
16. Akkor ezt mondta Káléb: Aki megveri és elfoglalja Kirjat-Széfert, annak adom a lányomat, Akszát feleségül.
17. Otníél, Káléb öccsének, Kenaznak a fia foglalta el azt, így neki adta a lányát, Akszát feleségül.
18. Amikor az asszony hozzáment, a férje rábeszélte, hogy kérjen mezőt az apjától. Amikor leszállt a szamárról, Káléb megkérdezte tőle: Mi járatban vagy?
19. Az asszony ezt felelte neki: Ajándékozz meg engem! Ha a Délvidékre adtál férjhez, akkor adj nekem forrásokat is! Káléb pedig neki adta a Felső-forrásokat és az Alsó-forrásokat.
20. Ez Júda fiai törzsének az öröksége nemzetségenként:
21. Ezek lettek Júda fiai törzsének legtávolabbi városai Edóm határánál, a Délvidéken: Kabceél, Éder és Jágúr,
22. Kíná, Dímóná és Adádá,
23. Kedes, Hácór és Jitnán,
24. Zíf, Telem és Beálót,
25. Hácór-Hadattá és Kerijjót-Hecrón, azaz Hácór,