6. Napjaim gyorsabbak a takács vetélőjénél,és reménytelenül múlnak el.
7. Gondold meg, hogy csak szellő az életem,szemem nem lát többé jót.
8. A szemek, amelyek eddig láttak, többé nem találnak;szemed engem keres,de én már nem vagyok.
9. Eltűnik a felhő, tovaszáll:éppígy nem jön vissza,aki leszáll a holtak hazájába.
10. Nem tér vissza többé a házába,lakóhelyén sem tudnak róla többé.
11. Nem is tartóztatom meg a számat,beszélni fogok szorongó lélekkel,panaszkodni fogok keserű szívvel.
12. Tenger vagyok-e vagy tengeri szörny,hogy őrséget állítasz ellenem?
13. Mikor azt gondolom,hogy vigaszt nyújt az ágyam,panaszomat enyhíti fekhelyem,
14. akkor álmokkal rettentesz,látomásokkal rémítesz meg engem.
15. Inkább választom a fulladást,inkább a halált, mint e csontvázat.
16. Elég volt az életemből,nem kell tovább!Hagyj békén, hiszen csakleheletnyi az időm!
17. Micsoda az ember,hogy ily nagyra tartod,és hogy így törődsz vele?