2. Ahogyan a rabszolga eped az árnyék után,és a napszámos várja a munkabért,
3. úgy jutottak nekemhiábavaló hónapok,nyomorúságos éjszakákkalfizettek ki engem.
4. Ha lefekszem, azt kérdem:Mikor kelhetek fel? Hosszú az este,és tele vagyok nyugtalansággal hajnalig.
5. Testemet férgek és porkéreg borítja,bőröm beforrad, majd kifakad újra.
6. Napjaim gyorsabbak a takács vetélőjénél,és reménytelenül múlnak el.
7. Gondold meg, hogy csak szellő az életem,szemem nem lát többé jót.
8. A szemek, amelyek eddig láttak, többé nem találnak;szemed engem keres,de én már nem vagyok.