1. Csak küzdelem a halandó sorsa a földön,napjai úgy telnek, mint a napszámosé!
2. Ahogyan a rabszolga eped az árnyék után,és a napszámos várja a munkabért,
3. úgy jutottak nekemhiábavaló hónapok,nyomorúságos éjszakákkalfizettek ki engem.
4. Ha lefekszem, azt kérdem:Mikor kelhetek fel? Hosszú az este,és tele vagyok nyugtalansággal hajnalig.
5. Testemet férgek és porkéreg borítja,bőröm beforrad, majd kifakad újra.
6. Napjaim gyorsabbak a takács vetélőjénél,és reménytelenül múlnak el.
7. Gondold meg, hogy csak szellő az életem,szemem nem lát többé jót.
8. A szemek, amelyek eddig láttak, többé nem találnak;szemed engem keres,de én már nem vagyok.
9. Eltűnik a felhő, tovaszáll:éppígy nem jön vissza,aki leszáll a holtak hazájába.
10. Nem tér vissza többé a házába,lakóhelyén sem tudnak róla többé.
11. Nem is tartóztatom meg a számat,beszélni fogok szorongó lélekkel,panaszkodni fogok keserű szívvel.
12. Tenger vagyok-e vagy tengeri szörny,hogy őrséget állítasz ellenem?
13. Mikor azt gondolom,hogy vigaszt nyújt az ágyam,panaszomat enyhíti fekhelyem,
14. akkor álmokkal rettentesz,látomásokkal rémítesz meg engem.