Ószövetség

Újszövetség

Jób 39:4-18 Revideált Új Fordítás Biblia (RÚF)

4. Borjaik megerősödnek,felnőnek a mezőn,elszélednek, és nem térnek hozzájuk vissza.

5. Ki engedte szabadon a vadszamarat,ki oldozta el a zebra kötelét?

6. A pusztát rendeltem otthonává,lakóhelyévé a szikes földet.

7. Kineveti a városi sokadalmat,nem hallja a hajcsár kiáltozását.

8. A hegyeken keres magának legelőt,fölkutat mindenféle zöld növényt.

9. Hajlandó-e szolgálni neked a bivaly?Ott tölti az éjszakát jászolodnál?

10. Barázdába tudod-e fogni kötéllel a bivalyt,boronálja-e utánad a göröngyöket?

11. Bízhatsz-e benne, mivel olyan erős?Rábízhatod-e a munkádat?

12. Elhiszed-e róla,hogy behordja gabonádat,és szérűdre betakarítja?

13. Vígan verdes szárnyával a strucc,pedig nem gólya szárnya és tolla az!

14. A földön hagyja tojásait,és a porban költeti ki.

15. Elfelejti, hogy ráléphetnek,és a mezei vad eltaposhatja.

16. Fiaihoz oly mostoha,mintha nem is az övéi volnának;nem retteg attól,hogy kárba vész fáradsága.

17. Mert Isten megtagadta a bölcsességet tőle,nem részesítette értelemben.

18. De ha nekirugaszkodik,nevet a lovon és annak lovasán.

Olvassa el a teljes fejezetet Jób 39