Ószövetség

Újszövetség

Jób 33:7-22 Revideált Új Fordítás Biblia (RÚF)

7. Ne félj és ne ijedj meg tőlem,nem akarlak erőszakkal kényszeríteni.

8. Te azt mondtad fülem hallatára,és én hallottam hangos szavaidat:

9. „Tiszta vagyok, vétség nélkül,ártatlan vagyok, nincs bűnöm,

10. Isten mégis talál bennem kivetnivalót,ellenségének tekint engem,

11. béklyót tett a lábamra,szemmel tartja minden ösvényemet.”

12. Erre azt felelem, hogy nincsen igazad,mert nagyobb az Isten a halandó embernél.

13. Miért vádoltad azzal,hogy egyetlen szóra sem felel?

14. Hiszen szól az Isten így is meg úgy is,de az emberek nem törődnek vele.

15. Álomban, éjszakai látomásban,amikor mély álomba merül az ember,vagy a fekvőhelyén szendereg,

16. akkor ad kijelentést az embernek,és intelmeit pecsétjével hitelesíti.

17. Így téríti el az embert a rossz cselekedettől,és így óvja meg őt a kevélységtől.

18. Így akarja lelkét megóvni a sírtól,és életét, hogy ne döfje át fegyver.

19. Így fegyelmezi betegágyán fájdalommalés csontjainak szüntelen háborgásával.

20. Megutáltatja vele az ételt,lelkével kedvenc eledelét.

21. Lesoványodik, húsa már alig látható,azelőtt nem látható csontjai kiállnak.

22. Közeledik lelke a sírgödörhözés élete a halottakhoz.

Olvassa el a teljes fejezetet Jób 33