1. Most azonban kinevetnek engem,akik fiatalabbak nálam,akiknek az apját annyira sem becsültem,hogy juhászkutyáim közé soroljam.
2. Mire mentem volna kezük erejével?Hiszen életerejük odalett.
3. Ínségtől és éhségtől legyengülvea kopár földet rágjáka már régen elpusztult pusztaságon.
4. Vadsóskát tépnek a bokrok mellett,és rekettyegyökér a kenyerük.
5. Kiközösítik őket,és rájuk kiáltanak, mint a tolvajokra.
6. Völgyek szakadékaiban kell lakniuk,a föld és a sziklák üregeiben.
7. A bokrok között kiáltoznak,bogáncskórók alatt gyülekeznek.
8. Esztelen senkiházik,akiket korbáccsal vertek ki az országból.
9. És most ezek gúnyolódnak rajtam,és köszörülik rajtam a nyelvüket.
10. Utálkozva húzódnak el tőlem,és nem átallnak arcomba köpni.
11. Meglazította Isten íjamon a húrt,és megalázott engem,ezért bánnak velem zabolátlanul.
12. Jobb felől csőcselék támad rám,lábamnak gáncsot vetnek,és pusztulásom útját egyengetik.
13. Ösvényemet felszaggatják,romlásomon fáradoznak,és nincs, aki megfékezze őket.
14. Mint valami széles résen,úgy törnek ellenem:romba dőlt falak közt zúdulnak rám.
15. Rémület tört rám,és úgy űzte el méltóságomat, mint a szélvész;boldogságom eltűnt, mint a felleg.
16. Fogytán van már a lelkierőm,a nyomorúság napjai tartanak fogva.
17. Éjszaka nyilallnak csontjaimban,és kínjaim nem csillapodnak.
18. Hatalmas erővel kapta el ruhámat,szorosan átkarolt derekamnál fogva,