15. A vaknak szeme voltam,és lába a sántának.
16. Atyja voltam a szegényeknek,és az ismeretlen ügyét isjól megvizsgáltam.
17. Összetörtem az álnok állkapcsát,és fogai közül kihúztam a zsákmányt.
18. Azt gondoltam, hogyfészkemmel együtt halok meg,és mint a főnixmadár, sokáig élek.
19. Gyökerem a vízig nyúlik,ágaimra éjjel harmat száll.
20. Dicsőségem ifjú marad, akárcsak én,íjam is folyton megújul kezemben.
21. Figyelmesen hallgattak rám,elnémultak, ha tanácsot adtam.
22. Beszédem után nem szóltak tovább,szavam harmatként hullott rájuk.
23. Úgy vártak engem, ahogyan az esőt,ahogy tátott szájjal a tavaszi esőt lesik.
24. Ha rájuk nevettem,nemde bízni kezdtek,ha derűs volt az arcom,ők sem szomorkodtak.
25. Én döntöttem el, mikor mit tegyenek,és én ültem élükön; úgy laktam közöttük,mint a katonái közt a király,mint aki gyászolókat vigasztal.