12. de az ember nem kel föl,ha egyszer lefeküdt:az egek elmúltáig sem ébrednek föl,nem serkennek föl alvásukból.
13. Bárcsak elrejtenél a holtak hazájában,ott rejtegetnél haragod elmúltáig!Kiszabnád időmet,azután újra gondolnál rám.
14. Ha meghal a férfiú, életre kelhet-e?Akkor egész küzdelmes életemen át is tudnék várni,míg csak a fordulat be nem következik.
15. Szólnál hozzám, és én válaszolnék,kívánkoznál kezed alkotása után.
16. Akkor még lépteimre is vigyáznál,de nem tartanád számon vétkemet.
17. Lepecsételt zsákban volna minden vétkem,bűneimet pedig eltörölnéd.
18. De még a hegy is ledől, és szétomlik,a kőszikla is elmozdul helyéről;
19. a köveket a víz lecsiszolja,árjai elsodorják a föld porát:így teszed semmivé a halandó reményét.
20. Hatalmaskodol rajta szüntelen,és el kell mennie.Eltorzítod arcát, és úgy bocsátod el.
21. Ha tisztességre jutnak fiai, ő nem tudja;ha semmibe veszik őket,nem veszi észre.
22. Teste csak saját fájdalmait érzi,lelke csak önmagát gyászolja.