10. Menjetek föl szőlőhegyeire, és pusztítsátok,de ne vessetek véget neki!Távolítsátok el vadhajtásait,mert nem az Úréi azok!
11. Bizony, egészen hűtlen lett hozzámIzráel és Júda háza– így szól az Úr.
12. Megtagadták az Urat,és ezt mondták: Nincsen ő,nem érhet bennünket veszedelem,nem látunk fegyvert és éhínséget.
13. A próféták csak fecsegnek,és nem az ige szól belőlük.Csak ennyibe kell venni őket!
14. Azért ezt mondja az Úr,a Seregek Istene:Mivel ti így beszéltek,most én tűzzé teszemigémet a szádban,ezt a népet pedig fává,hogy megeméssze őket.
15. Egy távoli népethozok majd ellened,Izráel háza! – így szól az Úr.Régi nép ez, ősidőkből való nép;olyan nép, amelyneknyelvét nem ismered,és nem érted, hogy mit beszél.
16. Tegze olyan, mint a nyitott sír,mindnyájan vitéz harcosok.
17. Felemészti aratásodat és kenyeredet,felemészti fiaidat és leányaidat,felemészti juhaidat és marháidat,felemészti szőlődet és fügefádat.Erős városaidat pedig,amelyekben bízol,fegyverrel rombolja le.
18. De még akkor sem vetek véget nektek – így szól az Úr.
19. Ha pedig azt kérdezik: Miért tette velünk mindezt Istenünk, az Úr? – akkor így felelj nekik: Ahogyan elhagytatok engem, és idegen isteneknek szolgáltatok a saját országotokban, ugyanúgy fogtok idegeneknek szolgálni egy olyan országban, amely nem a tiétek.
20. Mondjátok meg Jákób házának,és hirdessétek Júdában:
21. Halljátok csak,oktalan és esztelen nép,amelynek van szeme, de nem lát,van füle, de nem hall!
22. Nem féltek engem– így szól az Úr –,nem remegtek tőlem?Hiszen én szabtam határthomokból a tengernekörökké tartó gátként,melyet nem léphet át.Ostromolja ugyan, de nem bír vele,hullámai zúgnak, de nem lépik át.
23. De ennek a népnekengedetlen és konok a szíve,állandóan lázadozik.
24. Eszükbe sem jut, hogy féljékIstenüket, az Urat,aki az őszi és a tavaszi esőtmegadja a maga idejében,és biztosítja az aratásra rendelt heteket.
25. Bűneitek miatt elmaradnak ezek,vétkeitek miatt elestek e javaktól!