18. Szállj le dicsőségedből,ülj a porba, Díbón lakossága,mert Móáb pusztítójafölvonult ellened,lerombolja erődjeidet!
19. Állj ki az útra, nézz körül,Aróér lakossága!Kérdezd a futva menekülőt:Mondd, mi történt?
20. Megszégyenült Móáb, összezúzták!Jajgassatok és kiáltsatok,hirdessétek az Arnón mellett,hogy elpusztult Móáb!
21. Eljött az ítélet a sík földre: Hólónra, Jahcára és Méfaatra,
22. Díbónra, Nebóra és Bét-Diblátajimra,
23. Kirjátajimra, Bét-Gámúlra és Bét-Meónra,
24. Kerijjótra, Bocrára és Móáb országának összes városára közel és távol.
25. Letörték Móáb szarvát,és karját összezúzták!– így szól az Úr.
26. Itassátok le Móábot, mert felfuvalkodott az Úrral szemben! Tenyereljen bele a saját okádásába, és legyen nevetségessé ő is!
27. Teelőtted is nevetséges volt Izráel, és mintha a tolvajok közé tartozott volna, valahányszor beszéltél róla, gúnyosan csóváltad a fejed!
28. Hagyjátok el a városokat,és lakjatok a kősziklán,Móáb lakosai!Legyetek olyanok, mint a galamb,amely a barlangok nyílásában fészkel!
29. Hallottunk Móáb gőgjéről,hogy milyen gőgös,büszke és dölyfös,fennhéjázó és kevély szívű.