12. De jön már az az idő – így szól az Úr –, amikor csaposokat küldök hozzá, akik megcsapolják, edényeit kiürítik, korsóit összetörik.
13. Megszégyenül Móáb Kemós miatt, ahogyan megszégyenült Izráel háza Bétel miatt, amelyben bízott.
14. Hogyan mondhatjátok:Vitézek vagyunk,és harcra termett erős férfiak?
15. Elpusztul Móáb,városait megszállják,válogatott ifjai vágóhídra kerülnek!– így szól a Király,akinek Seregek Ura a neve.
16. Közeledik Móáb veszte,nagyon gyorsan eléri romlása.
17. Szánakozzatok rajta,kik körülötte laktok,mindenki, aki ismeri nevét!Mondjátok: Jaj, de összetörtaz erős bot, az ékes pálca!
18. Szállj le dicsőségedből,ülj a porba, Díbón lakossága,mert Móáb pusztítójafölvonult ellened,lerombolja erődjeidet!
19. Állj ki az útra, nézz körül,Aróér lakossága!Kérdezd a futva menekülőt:Mondd, mi történt?
20. Megszégyenült Móáb, összezúzták!Jajgassatok és kiáltsatok,hirdessétek az Arnón mellett,hogy elpusztult Móáb!
21. Eljött az ítélet a sík földre: Hólónra, Jahcára és Méfaatra,
22. Díbónra, Nebóra és Bét-Diblátajimra,
23. Kirjátajimra, Bét-Gámúlra és Bét-Meónra,
24. Kerijjótra, Bocrára és Móáb országának összes városára közel és távol.
25. Letörték Móáb szarvát,és karját összezúzták!– így szól az Úr.
26. Itassátok le Móábot, mert felfuvalkodott az Úrral szemben! Tenyereljen bele a saját okádásába, és legyen nevetségessé ő is!
27. Teelőtted is nevetséges volt Izráel, és mintha a tolvajok közé tartozott volna, valahányszor beszéltél róla, gúnyosan csóváltad a fejed!
28. Hagyjátok el a városokat,és lakjatok a kősziklán,Móáb lakosai!Legyetek olyanok, mint a galamb,amely a barlangok nyílásában fészkel!
29. Hallottunk Móáb gőgjéről,hogy milyen gőgös,büszke és dölyfös,fennhéjázó és kevély szívű.
30. Tudom, hogy milyen féktelen– így szól az Úr –,hazug a fecsegése, hamisak a tettei.