10. Átkozott, aki az Úr dolgáthanyagul végzi,átkozott, aki kímélikardját a vértől!
11. Gondtalanul élt Móáb ifjúsága óta,és csak pihent, mint seprőjén a bor.Nem öntötték át egyik edényből a másikba,nem kellett fogságba mennie.Ezért maradt meg a zamata,illata sem változott.
12. De jön már az az idő – így szól az Úr –, amikor csaposokat küldök hozzá, akik megcsapolják, edényeit kiürítik, korsóit összetörik.
13. Megszégyenül Móáb Kemós miatt, ahogyan megszégyenült Izráel háza Bétel miatt, amelyben bízott.
14. Hogyan mondhatjátok:Vitézek vagyunk,és harcra termett erős férfiak?
15. Elpusztul Móáb,városait megszállják,válogatott ifjai vágóhídra kerülnek!– így szól a Király,akinek Seregek Ura a neve.
16. Közeledik Móáb veszte,nagyon gyorsan eléri romlása.
17. Szánakozzatok rajta,kik körülötte laktok,mindenki, aki ismeri nevét!Mondjátok: Jaj, de összetörtaz erős bot, az ékes pálca!
18. Szállj le dicsőségedből,ülj a porba, Díbón lakossága,mert Móáb pusztítójafölvonult ellened,lerombolja erődjeidet!
19. Állj ki az útra, nézz körül,Aróér lakossága!Kérdezd a futva menekülőt:Mondd, mi történt?
20. Megszégyenült Móáb, összezúzták!Jajgassatok és kiáltsatok,hirdessétek az Arnón mellett,hogy elpusztult Móáb!
21. Eljött az ítélet a sík földre: Hólónra, Jahcára és Méfaatra,