10. és ezt mondják: Ó, Uram, Uram!De nagyon rászedtedezt a népet és Jeruzsálemet,amikor azt mondtad,hogy békességünk lesz,pedig fegyver fenyegeti életünket.
11. Abban az időben ezt mondják majdennek a népnek és Jeruzsálemnek:Heves szél fúj a hegytetőkrőla pusztában népem leányára,nem a gabona szórásáhozés tisztításához való.
12. Erősebb szél jön annál,az én parancsomra;mert bizony most én isítéletet hirdetek fölöttük.
13. Úgy jön, mint a fellegek,harci kocsijai mint a forgószél,lovai gyorsabbak a sasoknál.Jaj nekünk, elvesztünk!
14. Tisztítsd meg szívedet a gonosztól,ó, Jeruzsálem, hogy megszabadulhass!Meddig maradnak még bennedálnok gondolataid?
15. Hírnök szava hallatszik Dánból,vészt hirdetőé Efraim hegyéről.
16. Figyelmeztessétek a népeket,vigyétek hírül Jeruzsálemnek:Ostromlók jönnek messze földről,kiáltoznak Júda városai ellen.
17. Mint mezőőrök veszik körül,mert fellázadtak ellenem– így szól az Úr.
18. A te utaid és tetteid okozták ezt.Gonoszságod miatt kell most keseregned,és járja át szívedet a bánat.
19. Mennyire gyötrődik egész bensőm,a szívem összeszorul!Háborog a szívem, nem hallgathatok,mert lelkem hallja mára kürtszót, a harci riadót!
20. Csapás csapást követ,elpusztul az egész ország.Hirtelen pusztulnak el sátraim,egy pillanat alatt sátorlapjaim.
21. Meddig kell még hadijelvényt látnomés kürtszót hallanom?
22. Bizony, bolond az én népem,nem ismernek engem!Fiaim esztelenek,értelem nélkül valók!Csak abban bölcsek,hogyan kell rosszat tenni,de jót tenni nem tudnak!
23. Látom a földet: kietlen és puszta,és az eget: nincs világossága!