19. Én ezt mondtam:Szeretnék veletek úgy bánni, mint fiaimmal,és nektek adni a kívánatos földet,mint legékesebb örökségeta népek között.Azt gondoltam,hogy Atyádnak hívsz engem,és nem fordulsz el tőlem!
20. De ahogy egy asszonyhűtlenül elhagyja házastársát,úgy hagytatok el hűtlenül engem,Izráel háza!– így szól az Úr.
21. Hang hallatszik a hegytetőkön,Izráel fiainak panaszos sírása,mert rossz útra tértek,elfelejtették Istenüket, az Urat.
22. Térjetek meg, elpártolt fiaim!Meggyógyítlak benneteket,bár elpártoltatok.Itt vagyunk, eljöttünk hozzád,mert te vagy, Uram, a mi Istenünk!
23. Bizony, csalás folyt csupán a halmokon,zajongás a hegyeken.Bizony, csak Istenünk, az Úrszabadítja meg Izráelt.
24. A gyalázatos bálvány emésztetteifjúkorunk óta őseink szerzeményét:juhaikat és marháikat,fiaikat és leányaikat.
25. Fetrengünk a gyalázatban,szégyenpír a takarónk,mert vétkeztünk Istenünk,az Úr ellen,mi is, atyáink is,ifjúkorunk óta mind a mai napig,és nem hallgattunk Istenünknek,az Úrnak szavára.