1. Ezt mondta az Úr: Menj Júda királyának a palotájába, és mondd el ott ezt az igét!
2. Mondd: Júda királya, aki Dávid trónján ülsz, hallgasd meg az Úr igéjét udvari embereiddel és népeddel együtt, akik bejártok ezeken a kapukon!
3. Ezt mondja az Úr: Járjatok el törvényesen és igazságosan! Mentsétek meg a kizsákmányoltat elnyomójától! A jövevényt, az árvát és az özvegyet ne nyomorgassátok! Ne erőszakoskodjatok, és ne ontsatok ártatlan vért ezen a helyen!
4. Ha eszerint jártok el, akkor olyan királyok fognak bejárni ennek a háznak a kapuin, akik Dávid trónján ülnek, és harci kocsin meg lovon járnak; bejárnak majd ők udvari embereikkel és népükkel együtt.
5. De ha nem hallgattok ezekre az igékre, én magamra esküszöm – így szól az Úr –, hogy rommá lesz ez a ház!
6. Mert ezt mondja az Úr Júda királyának palotájáról:Ha olyan volnál is, mint a Gileádvagy a Libánon csúcsa,akkor is pusztává teszlek,lakatlan várossá.
7. Pusztítókat küldök ellened,csupa fölfegyverzett embert.Kivágják legszebb cédrusaidat,és tűzre vetik azokat.
8. Sok nép megy majd el e város mellett, és azt kérdezik egymástól: Miért bánt el így az Úr ezzel a nagy várossal?
9. Akkor majd ezt fogják felelni: Azért, mert elhagyták Istenüknek, az Úrnak szövetségét, más isteneket imádtak, és azokat tisztelték.
10. Ne a halottat sirassátok,és ne azt sajnáljátok!Azt sirassátok, aki elmegy,mert nem tér vissza többé,nem láthatja viszont szülőföldjét.