1. De az Úr ezt mondta nekem: Ha maga Mózes és Sámuel állna is elém, akkor sem esne meg a szívem ezen a népen. Kergesd el őket, menjenek előlem!
2. Ha pedig megkérdezik tőled, hogy hová menjenek, ezt válaszold nekik: Így szól az Úr:Aki halált érdemel, a halálba,aki fegyvert, a fegyver elé,aki éhínséget, az éhínségre,és aki fogságot, az a fogságba!
3. Mert négyféle csapással büntetem meg őket – így szól az Úr: fegyverrel, amely gyilkolja, kutyákkal, amelyek marcangolják, az ég madaraival és a föld állataival, amelyek fölfalják és pusztítják őket.
4. Elrettentő példává teszem őket a föld minden országa számára amiatt, amit Ezékiás fia, Manassé, Júda királya művelt Jeruzsálemben.
5. Ugyan ki könyörülrajtad, Jeruzsálem,és ki szánakozik rajtad?Ki tér be hozzád,hogy megkérdezze, jól vagy-e?
6. Te dobtál el engem– így szól az Úr –,hátat fordítottál nekem.Ezért kinyújtom kezemet,és elpusztítalak,belefáradtam abba,hogy mindig megsajnáljalak.
7. Szélnek szórom őket szórólapáttalaz ország városaiban,gyermektelenné teszem,elpusztítom népem,mert nem tértek meg útjaikról.