1. Dús lombú szőlőtő Izráel,gyümölcsöt is bőven terem.Minél több gyümölcse lett,annál több oltárt épített;minél szebb lett országa,annál szebb szent oszlopokat állított.
2. Csalárd a szívük,de most meglakolnak.Isten lerombolja oltáraikat,elpusztítja szent oszlopaikat.
3. Akkor majd azt mondják:Nincs nekünk királyunk,mert nem féltük az Urat!De mit is tehetne értünk a király?
4. Hangzatosan fogadkoztak,hamisan esküdöztek,még szerződéseket is írtak,az igazság pedig olyan lett,mint a burjánzó mérges gaz a szántóföld barázdáiban.
5. A bét-áveni borjú miattaggódnak Samária lakói,meggyászolja azt a nép,jajgatnak miatta a bálványpapok,mert odalett dicsősége.
6. Azt is elviszik Asszíriába,ajándékul a nagy királynak.Megszégyenül Efraim,szégyent vall tervével Izráel!
7. Elpusztul Samária,királya olyan lesz,mint forgács a víz színén!
8. Elpusztulnak a bét-áveni áldozóhalmok,ahol Izráel vétkezik,gaz és bogáncs növi be oltárait.Azt mondják majd a hegyeknek:Takarjatok el!– a halmoknak pedig:Omoljatok ránk!
9. Gibea óta vétkes vagy, Izráel!Ellenem lázadtak ott,de majd eléri őketGibeában a háborúa gonosz emberek miatt.
10. Megfenyítem őket tetszésem szerint,összesereglenek ellenük a népek,és megbűnhődnek kettős bűnükért.