7. Látom, amint omladoznakKúsán sátrai,reszketnek Midján földjének sátorlapjai.
8. A folyamok ellenlobbantál haragra, Uram?A folyamokra haragszol,vagy a tengerre vagy dühös?Azért jössz vágtató lovakkal,győzelmet hozó harci kocsikkal?
9. Íjad harcra kész,tegzed nyilakkal tele. (Szela.)Folyóknak hasítasz medret a földbe.
10. Ha meglátnak téged a hegyek,remegni kezdenek,mindent elborít az áradat,morajlik a mélység vize,magasra emelkednek partjai.
11. A nap és a hold lakóhelyén marad,amikor nyilaid villogva cikáznak,és dárdád ragyogva villámlik.
12. Felindulásodban taposod a földet,haragodban csépeled a népeket.
13. Kivonulsz néped szabadítására,fölkented szabadítására.Szétzúzod a bűnös házának tetejét,föltárod alapját, egészen a szikláig. (Szela.)
14. Nyilaiddal átlőttedharcosainak vezérét,pedig már rám törtek,hogy megfutamítsanak;ujjongtak, hogy fölfalhatjákrejtekhelyén a szegényt.
15. Átgázoltál lovaiddal a tengeren,a nagy vizek habjain.
16. Hallottam, és reszketett a szívem,hangjától megremegtek ajkaim;fájdalom járja át csontjaimat,reszkető léptekkel járok.Bárcsak nyugtom lennea nyomorúság napján,amely eljön a bennünket fosztogató népre!
17. Mert a fügefák nem fognak virágozni,a szőlőtőkéken nem lesz gyümölcs.Hiányozni fog az olajfák termése,a kertek sem teremnek ennivalót.Kivész a juh az akolból,és nem lesz marha az istállókban.
18. De én vigadozni fogok az Úr előtt,víg örömre indít szabadító Istenem.
19. Az Úr, az én Uram ad nekem erőt;olyanná teszi lábamat,mint a szarvasokét,és magaslatokon enged járni engem.A karmesternek: húros hangszerre.